Fűszerek útján: a bors

A bors a középkorban az arannyal volt egyenértékű: miatta indultak útnak a felfedezőhajók a titokzatos Keletre. A rómaiak is kedvelték, de a középkorban akkora kincsnek számított, hogy borsszemeket is elfogadtak fizetőeszközként.

A férjhez adandó lányok hozományában is szerepelt. Aki a középkorban sok borsot használt a lakomához, nem biztos, hogy az ízét élvezte: inkább csak a gazdagságát akarta fitogtatni. A csípős termés India borspartjáról, Malabarról származik, de Indonéziában, Malajziában, Madagaszkáron, Zanzibáron is termesztik. A bors lehet fekete, zöld, fehér, piros és rózsaszínű. Ez attól függ, hogy az érettség melyik fokán szüretelik, de mindegyik ugyanannak a kúszónövénynek a termése.

Rák sóval-borssal
Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg nyers, tisztított garnélarák, 2 evőkanál olívaolaj, 1 teáskanál rózsabors, 1 teáskanál zöldbors, csipetnyi frissen őrölt feketebors, 1 teáskanál durvaszemű tengeri só
Az olajat wokban vagy teflon serpenyőben megforrósítjuk. Beledobjuk a kétféle szemes borsot és néhány másodpercig pirítjuk. Hozzáadjuk a leöblített rákot. Sóval, frissen őrölt borssal ízesítjük. Állandó keverés mellett kb. 3 percig pirítjuk. Azonnal tálaljuk.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>